Akkor majd megtudják a népek, amelyek körülöttetek megmaradtak, hogy én, az ÚR építettem újjá a romba dőlt városokat, és én ültettem be a pusztává lett földet. (Ez 36,36a)

Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Amikor ők eljutottak Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak, és hirdették az Úr Jézust. És az Úr keze velük volt, úgyhogy sokan hittek, és tértek meg az Úrhoz. (ApCsel 11,20-21)

Mt 7,21-27(28-29) • 1Thessz 1,1-10

AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ ELŐTTI (REMÉNYSÉG) VASÁRNAPJA

Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé… (2Kor 5,10)

Az ÚR dicsősége megjelenik, és meglátják mindenek! (Ézs 40,5)

Harsogjon hangod, mint a kürt! Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne… (Ézs 58,1b-c)

Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan lehetséges az, hogy ismét visszatértek az erőtlen és szegény elemekhez, akiknek ismét szolgálni akartok? (Gal 4,9)

Mt 25,31-46 • Róm 14,(1-6)7-13 • Zsolt 6

Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító! (Ézs 45,15)

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre… (Ef 3,20-21)

Mk 13,1-8 • Lk 18,18-30

Mert jön a Seregek URának napja minden kevély és magas ellen, mindenki ellen, aki nagyra tartja magát, de majd meg kell alázkodnia… (Ézs 2,12)

Egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. (1Pt 5,5)

2Kor 6,1-10 • Lk 18,9-17

Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, hogy csábítja a szemet, és kívánatos is az a fa, mert okossá tesz… (1Móz 3,6a)

És ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. (Róm 12,2)

1Jn 2,18-26(27-29) • Lk 18,1-8

Kiszáradnak-e a másoktól érkező, hűs vizű patakok? De az én népem elfelejtett engem… ! (Jer 18,14b-15a)

Maradjatok meg az én szeretetemben! (Jn 15,9)

Zsid 13,1-9b • Lk 17,20-37

A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem! (Zsolt 51,19b)

A fiú ekkor így szólt hozzá: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek. (Lk 15,21)

Jer 18,1-10 • Lk 17,11-19

Fekvőhelyemen is rád gondolok, minden őrváltáskor rólad elmélkedem. (Zsolt 63,7)

Most töredékes az ismeretem, akkor pedig úgy fogok ismerni, ahogyan engem is megismert Isten. (1Kor 13,12b)

1Pt 4,7-11 • Lk 17,1-10

AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ ELŐTTI VASÁRNAPJÁT MEGELŐZŐ (ÍTÉLET-) VASÁRNAP

Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. (Mt 5,9)

URam, taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk! (Zsolt 90,12)

Igéim, amelyeket szádba adtam, nem fogynak ki a szádból, utódod szájából és utódod utódainak a szájából… (Ézs 59,21)

Mert amit korábban megírtak, a mi tanításunkra írták meg, hogy az Írásokból türelmet és vigasztalást merítve reménykedjünk. (Róm 15,4)

Lk 17,20-24(25-30) • Róm 8,18-25 • Zsolt 21

Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, URam, támogatott engem. (Zsolt 94,18)

Jézus így szólt Péterhez: De én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited… (Lk 22,32)

Ézs 1,18-20(21-25)26-27 • Lk 16,19-31