AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ (ÖRÖK ÉLET) VASÁRNAPJA

Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva. (Lk 12,35)

Íme, új eget és új földet teremt az ÚR, és népe örvendez benne örökké. (Ézs 65,17-18)

Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR vizsgálja meg  a szíveket. (Péld 21,2)

De szeretném, ha bölcsek lennétek a jóra, és képtelenek a rosszra. (Róm 16,19)

Mt 25,1-13 • Jel 21,1-7 • Zsolt 103

Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd! (Péld 3,27)

Ti pedig, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe. (2Thessz 3,13)

Jel 20,11-15 • 1Thessz 4,13-18

Isten a mi szabadító Istenünk, az ÚR, a mi Urunk kihoz a halálból is. (Zsolt 68,21)

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. (1Thessz 4,14)

Zsid 13,17-21 • 1Thessz 4,1-12

Ahogyan a szarvas kívánkozik a folyóvízhez, úgy kívánkozik a lelkem hozzád, Istenem! (Zsolt 42,2)

Isten ezt mondta: Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. (Jel 21,6c)

Lk 15,1-10 • 1Thessz 3,1-13

Aki sötétségben jár, és nem ragyog rá fény, bízzon az ÚR nevében… (Ézs 50,10b)

Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha figyeltek, mint sötét helyen világító lámpásra, amíg felvirrad a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. (2Pt 1,19)

Lk 13(1-5)6-9 • 1Thessz 2,13-20

Szólj, URam, mert hallja a te szolgád! (1Sám 3,9a)

Hallgatott minket egy Lídia nevű istenfélő asszony, egy Thiatirából való bíborárus, akinek az Úr megnyitotta a szívét, hogy figyeljen arra, amit Pál mond. (ApCsel 16,14)

Jn 3,17-21 • 1Thessz 2,1-12

Akkor majd megtudják a népek, amelyek körülöttetek megmaradtak, hogy én, az ÚR építettem újjá a romba dőlt városokat, és én ültettem be a pusztává lett földet. (Ez 36,36a)

Volt azonban közöttük néhány ciprusi és cirénei férfi. Amikor ők eljutottak Antiókhiába, a görögökhöz is szóltak, és hirdették az Úr Jézust. És az Úr keze velük volt, úgyhogy sokan hittek, és tértek meg az Úrhoz. (ApCsel 11,20-21)

Mt 7,21-27(28-29) • 1Thessz 1,1-10

AZ EGYHÁZI ESZTENDŐ UTOLSÓ ELŐTTI (REMÉNYSÉG) VASÁRNAPJA

Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé… (2Kor 5,10)

Az ÚR dicsősége megjelenik, és meglátják mindenek! (Ézs 40,5)

Harsogjon hangod, mint a kürt! Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne… (Ézs 58,1b-c)

Most azonban, miután megismertétek Istent, vagy még inkább: Isten ismert meg titeket, hogyan lehetséges az, hogy ismét visszatértek az erőtlen és szegény elemekhez, akiknek ismét szolgálni akartok? (Gal 4,9)

Mt 25,31-46 • Róm 14,(1-6)7-13 • Zsolt 6

Bizony, te rejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító! (Ézs 45,15)

Aki pedig mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erő szerint: azé a dicsőség az egyházban Krisztus Jézus által nemzedékről nemzedékre… (Ef 3,20-21)

Mk 13,1-8 • Lk 18,18-30

Mert jön a Seregek URának napja minden kevély és magas ellen, mindenki ellen, aki nagyra tartja magát, de majd meg kell alázkodnia… (Ézs 2,12)

Egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. (1Pt 5,5)

2Kor 6,1-10 • Lk 18,9-17