Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés. (Péld 16,33)

 Inkább ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja, akkor élünk, és ezt vagy azt fogjuk cselekedni. (Jak 4,15)

Gal 6,(11-13)14-18 • Lk 20,27-40

Anyám méhében is te voltál Istenem. (Zsolt 22,11b)

Tehát akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. (Róm 14,8b)

 Mt 100,34-39 • Lk 20,20-26

Szeressétek [a jövevényt], mint magatokat… (3Móz 19,34b)

Gyakoroljátok a vendégszeretetet. (Róm 12,13)

Mt 19,16-26 • Lk 20,9-09

Így szól az ÚR: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. (Jer 31,3)

Isten szeretet, és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és Isten is őbenne. (1Jn 4,16b)

Mt 13,44-46 • Lk 20,1-8

Ha sötétségben lakom is, az ÚR az én világosságom. (Mik 7,8)

Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok… (1Thessz 5,5)

Jób 7,11-21 • Lk 19,41-48

URam, te vagy a mi Istenünk, mutasd meg, hogy ember nem tehet ellened semmit! (2Krón 14,10c)

Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. (2Kor 12,9b)

Lk 14,(25-26)27-33(34-35) • Lk 19,28-40

BÖJT 3. VASÁRNAPJA (OCULI)

Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára. (Lk 9,62)

Szemem az Úrra néz szüntelen, mert ő szabadítja ki lábam a csapdából. (Zsolt 25,15)

Övezd fel derekadat és indulj, hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok4 (Jer 1,17a)

Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat… (2Kor 4,5)

Lk 9,57-62 • Ef 5,1-2(3-7)8-9 • Zsolt 34

Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez. (Ézs 60,3)

Jöjjön el a te országod! (Lk 11,2b)

Gal 2,16-21 • Lk 19,11-27

Erős torony az ÚR neve, oda fut az igaz, és védelmet talál. (Péld 18,10)

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt… (Fil 4,6)

2Kor 13,3-9 • Lk 19,1-10

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az ÚR -: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok. (Jer 29,11)

Mert tetszett az egész Teljességnek, hogy [Krisztusban] lakjék, és hogy általa békéltessen meg önmagával mindent a földön és a mennyben úgy, hogy békességet szerzett a keresztfán kiontott vére által. (Kol 1,19-20)

1Jn 1,8-2,2(3-6) • Lk 18,31-43