Istenem, te tanítottál ifjúkorom óta, mindmáig hirdetem csodáidat. (Zsolt 71,17)

Akkor  [Simeon] karjába vette [a gyermek Jézust], áldotta Istent, és ezt mondta: Most bocsátod el Uram, szolgádat beszéded szerint békességgel, mert meglátta szemem üdvösségedet… (Lk 2,28-30)

Jer 15,15-21 • Mk 14,26-31

ÁPRILIS

Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban… (1Kor 15,42b)

Örvendezni [fogok] népemmel. Nem hallatszik ott többé sírás és jajkiáltás hangja. (Ézs 65,19)

Jézus mondja: Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek… (Jn 16,22)

Zsid 9,11-15 • Mk 14,17-25

Eljönnek azok is, akik távol laknak, és építik az ÚR templomát. (Zak 6,15a)

[Jézus Krisztusban] ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által. (Ef 2,22)

Jób 19,21-27 •  Mk 14,12-16

Ha elesik valaki, nem kel-e föl? Ha helytelen útra tér, nem fordul-e vissza? (Jer 8,4)

Jézus mondja: Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el… (Jn 6,37)

Ef 2,11-16 • Mk 14,1-11

BÖJT ÖTÖDIK VASÁRNAPJA (JUDICA)

Az Emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Mt 20,28)

Ítélj meg, Istenem, és légy pártfogóm a hűtlen néppel szemben, ments meg az alattomos és álnok emberektől!  (Zsolt 43,1)

Amikor elcsügged a lelkem, te akkor is ismered utamat. (Zsolt 142,4a)

Áldott az Isten, a mi Urunk Jézus krisztus Atyja, az irgalom Atyja és minden vigasztalás Istene, aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban… (2Kor 1,3-49

Mk 10,35-40 • Zsid 5,(1-6)7-9(10) • Zsolt 102

Az istenfélőkben gyönyörködik az ÚR, azokban, akik az ő szeretetében bíznak. (Zsolt 147,11)

Jézus mondja: Mert aki Isten akaratát cselekszi, az az én testvérem és az én anyám. (Mk 3,35)

Jn 14,15-21 • Mk 13,28-37

Csalárdabb a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni? Én, az ÚR vagyok a szívek ismerője, a vesék vizsgálója, mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek gyümölcse szerint megérdemli. (Jer 17,9-10)

Ebből tudható, hogy az igazságból valók vagyunk. És akkor az ő színe előtt azzal biztatjuk a szívünket, hogy bár a szívünk elítél, isten mégis nagyobb a mi szívünknél, és mindent tud. (1Jn 3,19-20)

Jn 16,16-23a • Mk 13,24-27

Bizony, megvallom bűnömet, bánkódom vétkeim miatt. (Zsolt 38,19)

Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre… (2Kor 7,10)

2Kor 4,11-18 • Mk 13,14-23

Micsoda fonákság! Egyenrangú talán az agyag a fazekassal? Mondhatja-e az alkotás alkotójának: Nem ő alkotott engem? Mondhatja-e a fazék a fazekasnak: Nem ért a dolgához?! (Ézs 29,16)

Egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak… (1Pt 5,5)

Jn 15,9-17 • Mk 13,1-13

Az ÚRnak minden útja igaz, és minden tette jóságos. (Zsolt 145,17)

Ezért … szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden lelki bölcsességgel és belátással… (Kol 1,9)

Jób 9,14-23.32-35 • Mk 12,41-44