Hiszen egyedül te ismered minden embernek a szívét. (1Kir 8,39)

Amikor Jézus látta, hogy Nátánaél közeledik feléje, azt mondta róla: Íme, egy igazi izráelita, akiben nincsen álnokság. Nátánaél megkérdezte tőle: Honnan ismersz engem? (Jn 1,47-48)

Jn 6,(60-62)63-39 • ApCsel 2,37-41

Visszahozom őket észak földjéről. lesz közöttük vak és sánta, terhes és szülő asszony egyaránt: nagy gyülekezetként térnek ide vissza. (Jer 31,8)

A ház ura ekkor megharagudott, és ezt mondta szolgájának: Menj ki gyorsan a város útjaira, és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, a nyomorékokat, a sántákat és a vakokat! (Lk 14,21)

jel 5,11-14 • ApCsel 2,22-36

[Uram,] ne maradjon meggyalázva az elnyomott. (Zsolt 74,21)

A [kánaáni] asszony pedig odaérve leborult előtte, és ezt mondta: Uram, segíts rajtam! Jézus erre így válaszolt: Nem jó elvenni a gyermekek kenyerét és odadobni a kutyáknak. Az asszony azonban így felelt: úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek gazdájuk asztaláról lehullanak. Ekkor így szólt hozzá Jézus: Asszony, nagy a te hited, legyen úgy, amint kívánod! És meggyógyult a leánya még abban az órában. (Mt 15,25-28)

1Kor 14,6-9.15-19 • ApCsel 2,14-21

Ne félj, Sion, ne csüggedj el! Veled van Istened, az ÚR, ő erős és megsegít. (Zof 3,16b-17a)

Könyörüljetek azokon, akik kételkednek. (Júd 22)

Mt 11,25-30 • ApCsel 2,1-13

Így szól az ÚR: Meghallgattam imádságodat, láttam, hogy könnyeztél. Meggyógyítalak. (2Kir 20,5)

A királyi tisztviselő kérte őt: Uram, jöjj, mielőtt meghal a gyermekem! Jézus így válaszolt: Menj el, a te fiad él! Hitt az ember a szónak, amelyet Jézus mondott neki, és elindult. (Jn 4,49-51)

Róm 15,14-21 • ApCsel 1,15-26

Nem tudjuk, hogy mit tegyünk. Csak rád tekintünk! (2Krón 20,12b-e)

[Jézus] így szólt hozzájuk [a hetvenkét tanítványhoz]: Ha azonban egy házba beléptek, először ezt mondjátok: Békesség ennek a háznak! (Lk 10,2.5)

Péld 8,22-32(33-36) • ApCsel 1,1-14   

HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP (CANTATE)

Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett, és jobbja szabadulást szerzett! (Zsolt 98,1)

Az ÚR tudja, milyen hiábavalók az ember gondolatai. (Zsolt 94,11)

Senki meg ne csalja önmagát! Ha valaki bölcsnek gondolja magát közöttetek ebben a világban, legyen bolonddá, hogy bölccsé lehessen. E világ bölcsessége ugyanis bolondság Isten előtt. (1Kor 3,18-19a)

Lk 19,37-40 • Kol 3,12-17 • Zsolt 149

De az ÚR szeretete mindörökké az istenfélőkkel van, és igazsága még az unokáikkal is; azokkal, akik megtartják szövetségét. (Zsolt 103,17-18)

Mivel megtartottad állhatatosságra intő beszédemet, én is megtartalak téged a kísértés órájában, amely el fog jönni az egész világra, hogy megkísértse azokat, akik a földön laknak. (Jel 3,10)

Jel 22,1-5 • Jóel 4,1-21

És várom az Urat, aki Jákób háza elől eltakarta arcát, és benne reménykedem. (Ézs 8,17)

[Ők] izráeliták, akiké a fiúság és a dicsőség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek. (Róm 9,4)

Jn 19,1-7 • Jóel 3,1-5

A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem! (Zsolt 51,19b)

Jézus mondta: A vámszedő pedig távol állva, még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: Istenem, légy irgalmas nekem, bűnösnek! Mondom nektek, ez megigazulva ment haza. (Lk 18,13-14)

Róm 8,7-11 • Jóel 2,18-27