Ragaszkodj az intelemhez, ne térj el tőle, vigyázz rá, mert ez a te életed! (Péld 4,13)

De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. (2Tim 3,14-15)

Lk 22,49-53 • 2Kor 3,1-11

Mert nálad van az élet forrása, a te világosságod által látunk világosságot. (Zsolt 36,10)

Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. (Jn 1,4)

2Kor 6,1-10 • 2Kor 2,12-17  

Öregkoromban se vess el engem, ha elfogy az erőm, ne hagyj el! (Zsolt 71,9)

Bizony, bizony, mondom neked: amikor fiatalabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál; de amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod. (Jn 21,18)

1Thessz 5,9-15 • 2Kor 2,1-11

Ti vagytok a tanúim – így szól az ÚR – és az én szolgám, akit kiválasztottam, hogy megismerjetek, higgyetek bennem… (Ézs 43,10a)

Jézus mondja: Ellenben erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a föld végső határáig. (ApCsel 1,8)

2Kor 12,1-6 • 2Kor 1,12-24

[Népemet] magamnak formáltam, hogy hirdesse dicséretemet. (Ézs 43,21)

Krisztus azonban mint Fiú hű a maga házához. Az ő háza mi vagyunk, ha a bizalmat és a reménység dicsekedését mindvégig szilárdan megtartjuk. (Zsid 3,6)

1Sám 19,1-7 • 2Kor 1,1-11    

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 21. VASÁRNAP

Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a jóval a rosszat. (Róm 12,21)

URam, kegyelmed betölti a földet. Taníts engem rendelkezéseidre! (Zsolt 119,64)

Ezt mondta nekem [Jeremiásnak] az ÚR: Én most a szádba adom igéimet! (Jer 1,9)

Pál írja: És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés között jelentem meg nálatok. Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével, hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék. (1Kor 2,3-5)

Mt 5,38-48 • Ef 6,10-17 • Zsolt 106,24-48

Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek. (Zsolt 71,18)

Volt ott egy prófétanő is, Anna […], nyolcvannégy éves özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból, hanem böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal. Abban az órában is megjelent, hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását. (Lk 32,36-38)

Péld 3,1-8 • Jud 16,18-25(22-31) • Zsid 13,9-25

Megvetett volt, és emberektől elhagyatott, fájdalmak férfia, betegség ismerője. (Ézs 53,3a)

[Az Emberfiát] átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad. (Lk 18,32-33)

Jn 18,28-32 • Jud 16,1-17(1-22) • Zsid 13,1-8

Nem hagy cserben, és nem hagy elpusztulni, mert irgalmas Isten az ÚR, a te Istened. (5Móz 4,31a)

Az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti, hogy ha bármit kérünk az ő akarata szerint, meghallgat minket. (1Jn 5,14)

1Kor 14,26-33 • Jud 15,4-14(6-16) • Zsid 12,25-29

Jobb egy tányér főzelék ott, ahol szeretet van, mint a hízlalt ökör, ahol gyűlölet van. (Péld 15,17)

[Jézus] észrevett egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott abba [a perselybe], és így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. Azok ugyanis mind a feleslegükből dobtak az áldozati ajándékokhoz, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát. (Lk 21,2-4)

Ef 5,25-32 • Jud 14,11-15,3(14,7-15,3) • Zsid 12,12-24