Hallgasd meg szavamat reggel, Uram, reggel eléd készülök, és várlak. (Zsolt 5,4)

Nagyon korán, amikor még sötét volt, [Jézus] felkelt, és félrevonult egy lakatlan helyre, és ott imádkozott. (Mk 1,35)

1Kor 14,6-9.15-19 • Zsid 2,11-18

Sírva jönnek, és fohászkodnak, miközben vezetem őket; folyóvizekhez vezetem egyenes úton, amelyen nem botladoznak. Mert atyja vagyok Izráelnek… (Jer 31,9)

Ő [Krisztus] testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa őt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért. (Zsid 5,7)

Mt 11,25-30 • Zsid 2,1-10

Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet! (4Móz 6,26)

Isten ugyanis, aki ezt mondta: „Sötétségből világosság ragyogjon fel”, ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. (2Kor 4,6)

Róm 15,14-21 • Zsid 1,5-14

Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk. (Zsolt 68,20)

Jézus mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28)

Péld 8,22-32(33-36) • Zsid 1,1-4

HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP (CANTATE)

Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! (Zsolt 98,1)

Várva vártam az Urat, és ő lehajolt hozzám. […] Új éneket adott a számba, Istenünknek dicséretét. (Zsolt 40,2a.4a)

Gedeon így szólt az Úrhoz: Ha elnyertem jóindulatodat, adj nekem egy jelet, hogy valóban te vagy az, aki velem beszél! (Bír 6,17)

Nikodémus ezt mondta Jézusnak: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem képes megtenni azokat a jeleket, amelyeket te teszel, csak ha Isten van vele. (Jn 3,2)

Lk 19,37-40 • Kol 3,12-17 • Zsolt 98

Szilárdítsd meg lépteimet ígéreteddel, hogy ne uralkodjék rajtam semmiféle gazság. (Zsolt 119,133)

Aki azt mondja, hogy őbenne [Krisztusban] marad, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan ő élet. (1Jn 2,6)

J4l 22,1-5 • Ef 6,18-24

MÁJUS

Ez a reménység lelkünknek biztos és erős horgonya… (Zsid 6,19)

Így szól az Úr: Azt gondoltam, hogy félni fog engem [Jeruzsálem], és megfogadja az intést, akkor nem pusztul el lakóhelye, úgy, ahogyan meg akartam büntetni. (Zof 3,7a)

Ki ne félne téged, Urunk, és ki ne dicsőítené a te nevedet, hiszen egyedül te vagy szent… (Jel 15,4a)

Jn 19,1-7 • Ef 6,10-17

[Uram,] ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel. (Zsolt 90,4)

Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. (2Pt3,9)

Róm 8,7-11 • Ef 6,5-9

Nyisd meg szádat a némáért, a mulandó emberek ügyéért! (Péld 31,8)

De mivel a sokaság miatt nem vihették őt hozzá [Jézushoz], megbontották a tetőt ott, ahol ő volt, és a résen át leeresztették az ágyat, amelyen a béna feküdt. (Mk 2,4)

Jn 8,31-36 • Ef 6,1-4

Ó, uram, nagy és félelmetes Isten, aki hűségesen megtartod a szövetséget azokkal, akik szeretnek téged, és megtartják parancsolataidat! Vétkeztünk és bűnbe estünk… (Dán 9,4b-5)

Jézus mondja: Aki énhozzám jön, azt én nem küldöm el. (Jn 6,37b)

1Tim 4,(1-3)4-5 • Ef 5,21-33